2013. április 22. hétfő
Korán keltem, mert 8-ra mentem a Gerincközpontba 1 éves kontrollra, CT-re és röntgenre. Minden rendben van a műtéttel. Mondtam, hogy fáj azért a derekam, a doki összehozott egy gyógytornásszal, akihez párszor be fogok menni a kórházba és megtanít egy tornát, amit fogok minden nap csinálni. Aránylag hamar végeztem, mentem az irodába. Dolgoztam, aztán elmentem elintézni pár dolgot (varróbácsi, gyógyszertár, tisztító, Bori torta…stb). Munka után kvztunk "L"-el a Tik-takban, aztán fölvettem a Micit Gazdagréten és mentünk a Petráékhoz. Megköszöntöttük a Borit, aki boldog volt az ajándék és a torta láttán :-) :-) 8-ra hazértünk, Sárával beszélgettünk, mert párkapcsolati problémái vannak...nincs ennél rosszabb, mint amikor boldogtalannak látja egy anya a gyerekét!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Végem van, testileg és lelkileg, olyan fáradt vagyok, hogy gondolkodni sem bírok, bedőlök az ágyba.
2013. április 23. kedd
Iroda, munka, jönnek a rendelések Anyák napjára…ez a nap is eltelt. Siettem haza, mert jött "L" :-) Beszélgettünk és egyszer csak kiment és behozta a táskáját :-) Az volt a meglepi, hogy itt is alszik!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Nem tudom elmondani, mit éreztem és mit jelentett ez nekem. Az elmúlt fél év legszebb ajándéka volt ez!!!!!!!!!!!!!!!! Összebújtunk, el is aludtunk, aztán vacsiztunk, utána összebújva néztük a Bayer München – Barcelona meccset, ami alatt én újra bealudtam a karjaiban :-) aztán finoman összebújva aludtunk :-)!!!!!!! Istenem, annyira boldoggá tett!!!!!!!!!!!!
(részletek a naplómból)
2014. április 23. szerda
Ma voltam a Rubovszkynál receptért, meg adott beutalót laborra, és minden rendben :-) Mondtam is neki, hogy fantasztikusan vagyok és imádom az új ciciket :-) El kell, hogy dicsekedjek, hogy az én drága orvosom lett "Az év onkológusa" :-) Gratuláltam is neki! Utána fölmentem a kemóra, mert egy kedves ismerősöm ma volt az utolsón és gondoltam meglepem :-) Furcsa volt újra belépni abba az épületbe és felmenni azokon a lépcsőkön. Vegyes érzések kavarogtak bennem...előjöttek a régi érzések kicsit, közben meg boldogság járta át a lelkemet, hogy "csak" látogatóba jöttem, picit büszke is voltam, hogy én ezt már végig csináltam, de ahogy megláttam a betegeket, ahogy ott ülnek és türelmesen tűrik, hogy lefollyon a gyógykoktél, ami pusztítja a rákos és egészséges sejteket egyaránt, hát az szívfacsaró volt. Még így is! Ha kívánhatnék egyet, azt kívánnám, hogy SOHA többet ne kelljen senkinek kemóra mennie! De szép is lenne!!!!!!
Elképesztően kedves volt mindenki, megismertek, örültek, ölelgettek, puszilgattak :-) meghatódtam rendesen! Az én drága Évikém, aki végig kísért engem a nehéz úton és egy szív-lélek ember!!! :-) Újra és újra köszönöm neki a sok-sok kedvességet, figyelmességet, amivel oly sokat segített!!! Örökké hálás leszek neki!
Közben összetalálkoztam egy másik kedves ismerőssel is, neki ma volt az utolsó előtti :-) Istenem, mennyire emlékszem erre az érzésre, hogy már csak EGY van hátra!!!!! :-) Leírhatatlan...
Kifelé még odapillantottam a padra, ahol az utolsó előtt és után ücsörögtem...ha az a pad mesélni tudna...és hálát adtam, hogy túl vagyok a kezeléseken!
Boldog vagyok :-)
