2013. május 21. kedd 40 éves lettem! 

(ma kihagyom a sugarat). Jó sokáig aludtam, és arra jöttem le, hogy az étkezőasztal telis-tele van ajándékokkal :-):-):-) Először is kaptam egy finom kv-t, egy olyan 40 évesnek valót, aztán ajándékbontás volt :-) Annyi minden szépet kaptam, hogy felsorolni is nehéz. Szalvétákat, papucsot, amin egy vitorlás hajó van, legyezőket a hőhullámaim könnyebb viselésére, amiket a Buksiék kidekoráltak, Kisherceges könyvet, egy gyönyörű rajzot és szöveget a Martintól és a Kathytól, gyertyát, amin egy 40-es szám van, és egy MESESZÉP ezüst evőeszközt két személyre. Elakadt a lélegzetem is, amikor megláttam!!!!!! A végén Mici adta át az ajándékát. Készített nekem kartonból egy montázst azokkal az emberekkel, akik velem voltak az elmúlt fél évben, fotókkal, szövegekkel….úgy sírtam, mint egy kisgyerek, ahogy olvastam és néztem…eddig is tudtam, hogy FANTASZTIKUS lányom van, de ez nagyon meghatott!!!!!!! Csak öleltem és sírtam, és Ő is. Jó sokáig bontogattam és örültem egyesével mindennek!

Buksiék délután indultak vissza Münchenbe. NAGYON nehéz volt az elválás. Mindig az, de most különösen az volt…jól kibőgtem magam…aztán hazamentünk, Sára tanult tovább, én meg pihiztem kicsit. Olyan erős kapocs van köztünk a Buksival, amit nem lehet szavakba önteni. Olyan feltétel nélküli szeretet, ami csak a saját gyerekével szemben van az embernek. Lelkitárs, barátnő, keresztmama, pótmama Ő nekem egyben!!!! Martin pedig olyan, mint Ő, csak fiúban és „gyerekben” (20 éves). Egy csupa szív, lélek emberke, a maga 186 cm-ével, 45-ös lábával…..fantasztikus emberke!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Nagyon, nagyon szeretem!!!!!!!! Pihi után csinosan fölöltöztem és ½ 6-ra jött értem "L" 2 csokor CSODASZÉP rózsával. 20 szál narancs és 20 szál pink :-) ÁLOMSZÉPEK!!!!!!! Irány a Kopaszi Gát, ahol Ő még nem volt és nagyon kíváncsi voltam, hogy mit fog hozzá szólni! Sétáltunk, beültünk oda kvzni, ahol a Buksiékkal is voltunk, beszélgettünk, és csak gyönyörködtünk a csillogó víz látványában….aztán átmentünk egy másik étterembe, amit már múltkor kinéztem magunknak és finomat vacsiztunk. Közben jókat beszélgettünk, csinált rólam fotókat, nagyokat rötyögtünk :-) igazi romantikus este volt!!!!!!!! Kaptam tőle 2 meseszép gyűrűt és egy nyakláncot :-) olyan szépségesek, hogy csak, NA!!!!!!!!!!!!!!!!!! Összebújtunk, ami szintén nagyon fiiiiiinom volt és éjfél körül bealudtunk. Ez volt életem egyik legszebb születésnapja!!!!!!!! CSODÁS nap volt, az elejétől a végéig!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Nem hittem, hogy ilyen jól fog sikerülni, de fantasztikusan jól éreztem magam!!!!!! Ezer hála és köszönet érte mindenkinek, akinek része volt benne!!!!!!!!!! :-) 40 éves lettem :-) 30-nak érzem magam!

Éljenek a 40-es nők!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

(részlet a naplómból)

2014. május 21. Újra 40 éves lettem, csak most hajjal!

Úgy döntöttem, hogy innentől kezdve én mindig 40 lestek :-) Csodálatos napom volt idén is! Reggel vonatra szálltam és kimentem Bécsbe munkaügyben, de ma még nem kellett dolgoznom, így az egész napot a Buksival tölthettem :-) Leraktuk a csomagokat a szállodában, és bementünk a belvárosba. Kezdésnek beültünk a Sacherbe egy kávéra és egy sütire, utána sétáltunk, majd beültünk a kedvenc helyünkre, a Kaffee Alt Wien-be és beszélgettünk. Természetesen wiener schnitzelt ebédeltünk :-) A szállodai szobánkban egy meseszép virágcsokor várt a kolléganőimtől és egy üveg pezsgő és csoki az Osztrák irodától :-) Úgy éreztem magam, mint egy hercegnő! :-)

Ahogy írok nektek, visszanéztem a tavalyi képeket és elsírtam magam. Tényleg fantasztikusan szép napom volt akkor is és valóban életem egyik legszebb szülinapja volt, annak ellenére, hogy a betegség kellős közepén tartottam és kopasz voltam és sugárkezelésre jártam bőszen, de azért NAGYON fáj így látni magamat a képeken. Még fáj, és még sokáig fájni fog, de eljön az a nap, amikor begyógyul ez a seb is!

Mert az élet szép, és élni kell minden nap, minden percében! :-)

Drágáim,

akik most ott ültök a gép előtt és siratjátok a nőiességetek egy szimbólumát éppen, vagy úgy érzitek, hogy soha nem lesz vége a kemónak vagy éppen a sugárnak, nos üzenem nektek, hogy VÉGE lesz!!!!! Igen, vége lesz és ti is újra olyan jól fogjátok érezni magatokat, mint ahogy én érzem most magam, 18 hónappal a szörnyű diagnózis után! Tudom, hogy nem könnyű az út idáig és sokszor úgy érzitek, hogy nincs erőtök és legszívesebben elbújnátok a világ elől és azt kívánjátok, hogy mindenki hagyjon békén titeket, máskor pedig arra vágytok, hogy valaki megszeretgessen benneteket és megsimogassa a melletek helyét és a kopasz buksitokat. Tudom. Nagyon nehéz. Nagyon sok erő kell hozzá és kitartás és türelem...

DE! Nézzetek rám, végigcsináltam, túl vagyok rajta, egészséges vagyok, boldog vagyok és büszke magamra!

Ma újabb fontos dolog történt velem. Megtetoválták a leendő mellbimbóm udvarát :-) és egyáltalán nem éreztem semmit :-) nem fájt!!!!!! Először kimérte pontosan a Móni (Vámos Móni - minden infó a blogomon) a távolságokat, és berajzolta a leendő mellbimbót. Utána elkezdte megkeresni a megfelelő színeket, melyek a legjobban hasonlítanak a saját másik mellbimbómhoz, aztán befestette ecsettel az új mellbimbót és végül kitetoválta :-) Picit sötétebbre csinálta, mert még halványulni fog. 1 hónap múlva kell újra visszamenni korrekcióra. :-) Móni hihetetlenül empatikus, figyelmes, kedves és persze kiváló szakember! Ne izguljatok, ne féljetek, keressétek bizalommal! A FB-on megtaláljátok a szalont Mona Lisa stúdió néven. Aki szeretné látni a képeket, írjon emilt és küldök fotót.

Szurkolok nektek!

2013. május 15. szerda Ma 6 hónapja, hogy megoperáltak!

07.00 Országos Onkológiai Intézet, konzultáció a sugárkezelő orvossal. Sugaras gép elromlott, így elmarad ma. Lementem a Tiborhoz, onnan dolgoztam, Ádám jött értem és mentünk 11-re MRI-re. Elég sokat kellett várni, bevettem egy bogyót. Bejött velem megint. A hölgy is nagyon rendes volt :-) hősiesen kibírtam :-) utána jött csak a”rossz” hír, hogy 1 óra múlva vissza kell újra feküdni, de csak 2 percre. Ádi levitt a kocsimhoz, ittam egy kv-t, aztán újra visszamentem. Befeküdtem újra, megcsinálták hamar a felvételt és végre eljöttem hulla fáradtan. Nem mentem már be az irodába, hanem hazajöttem, itthonról csináltam, közben leszaladtam a Sáráért és 5-kor lefeküdtem aludni. ½ 8-ig sikerült bóbiznom :-) ami igen jól esett!!!!!!!

2013. május 16. csütörtök

Sárával aludtam, amit imádok :-) Most valahogy még közelebb vagyunk egymáshoz az utóbbi pár hétben és ez fantasztikus!!!!!! Nem, mintha amúgy nem lenne jó a kapcsolatunk, de most valahogy nagyon közel vagyunk!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!  És ez neki is nagyon jól esik és nekem is!!!!! (talán, hogy vége a kemónak….nem tudom) Mivel nem jó a sugárgép, így ma nem kell olyan korán mennem :-) Azért időben beértem, jött a Gábor is 9-kor. Átbeszéltünk vele sok mindent, amit már nagyon kellett!!!! És neki is nagyon jót tett szerintem, hogy kicsit kimozdult végre!!!!!! :-) Rendelés alig volt, délután még jött a könyvvizsgáló egyeztetni. ½ 6-ra elmentem a Tündihez manikűrre, aztán haza. Cicafültől megkaptam, azt az elefántot, amit Ő maga varrt a saját kezével!!!! :-) Jó nap volt, csak elfáradtam!

Állapotom: holnap kezdem szedni a vérhigító gyógyszert, amit 3 hónapig kell. Szedem a hormontablettát (5 év), a bal oldalam nagyon húzódik végig (hónom alja, bal felkarom, mellem), a hajamat leborotváltam, kíváncsian várom, hogy mikor és hogyan kezd el nőni. Pár körmöm besötétedett a bal kezemen. Bőröm rendbejött végre!!!!! Szemöldököm, szempillám nem nagyon akar nőni :-( Jobb lábszáram zsibbadása sokkal jobb, szinte alig érzem (hála Lilinek)!!!!! Kijelenthetem, hogy „jól” vagyok, leszámítva a fáradékonyságot, amit nekem nagyon nehéz elfogadnom és helyén kezelnem!!!!! De egyszerűen tudomásul kell vennem, hogy nem bírok még 100%-on teljesíteni, bármennyire is szeretnék!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Csak ezt nem olyan egyszerű gyakorolni, mint leírni!

2013. május 17. péntek

Korán lefeküdtem tegnap, ismét a Micivel :-) ½ 6-kor ébredtem, odaültem a géphez és írtam a storymat, meg benéztem az irodába. Mivel megjavult a sugárgép, ezért ma már újra kell mennem. Utána irodáztam, hazafelé benéztem a Tiborhoz. HOLNAP jönnek a Buksiék!!!!!!!!!!!!!

2013. május 18. szombat

Reggel kivittük ½ 9-re a Rékát a Nyugatiba, mert ment kirándulni és a Bea elutazott a barátnőjéhez Düsseldorfba. Utána beszaladtunk az irodába nyomtatni és beültünk a Briósba reggelizni :-) Ha nem tudnátok, SZUPER dolog egy Anyának a 17 éves lányával együtt „lógni” :-) Utána vásárlás, gyógyszertár, haza. Kitakarítottam, aztán fölfújtam a 40 db lufimat és föltettük a Sárával őket :-) csodaszépek lettek és pont olyan vidám a lakás, mint, ahogy elképzeltem :-) SZÉPSÉGES!!!!!!! 2-re elmentem az Irénnek segíteni egy esküvői díszítésben, aztán haza, kicsit pihentem és indultam a Buksiékért a Keletibe. Pontosan meg is érkeztek és hatalmas boldogság volt újra látni és ölelni Őt és a fiúkat!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Elgurultunk a Pozsonyira a Nagyihoz, kicsit ott voltunk, aztán Gyurikát otthagytuk, mi meg hazajöttünk. Sokáig beszélgettünk, jó későn feküdtünk.

(részletek a naplómból)

2014. május 18. vasárnap

Fantasztikus hetem volt, alakulnak a dolgok a mellrák ellenes kampánnyal kapcsolatban, 30 önkéntes jelentkezett, akik szeretnének szintén segíteni! :-) Voltunk ismét egy utolsó kemost megünnepelni, nagyon jól sikerült ismét. Gabi készítette a csodás plakátot, én a kártyát. Fantasztikus nőkkel ismerkedtem meg és biztos vagyok benne, hogy valami fantasztikusat fogunk együtt alkotni. Elkészültek az egyen pólók, nagyon szépek lettek :-) Már csak a fotózást kell megszervezni! Amióta elengedtem a kampánnyal kapcsolatos dolgokat, minden magától történik :-) elképesztő, hogy mennyire működik a vonzás törvénye!!! Maguktól áramolnak hozzám, felém a megfelelő emberek és információk! Csak lesek!!!!! :-) Közben folyamatosan kapom a kedvesebbnél-kedvesebb leveleket, amik nagyon jól esnek! És persze boldoggá tesz, hogy tudok másoknak is segíteni! Ha csak egy picit is elviselhetőbbé tudom tenni nekik a betegség borzalmait, már megérte létrehozni a blogot! :-)

Jó érzés jól lenni végre!!!!!!!!! :-)

                                                                      Elkészült a hajtetkóm :-)

2013. május 10. péntek

Ezek az éjszaki hőhullámok iszonyú kellemetlenek, csurom vizes vagyok egész éjjel, aztán fázom, aztán melegem van….szarul aludtam. Összedobálom a ruháimat, ami kell Balatonra, mert délután szeretnék lemenni. Verseny lesz Lellén a fiúkkal. ELSŐ verseny idén!!!!!! Sugár közben éreztem, hogy jön az én rettegett ellenségem, a pánikroham. Csak "L"-re próbáltam koncentrálni, és rettegve vártam, hogy elmúljon, anélkül, hogy elájulnék, vagy megmozdulnék. Befeszült a jobb lábszáram, ami amúgy is zsibbad, és villámgyorsan futott át az agyamon, hogy mégis mélyvénás trombózisom van, tüdőembóliát kapok, és itt halok meg az asztalon. Hááát, be kell valljam, elég rossz volt. Nagy nehezen leküzdöttem, és vége is lett a sugárnak. Remegő lábakkal lemásztam az ágyról, fölöltöztem és eljöttem. Leültem a Tibornál egy kv-ra, és próbáltam összeszedni magam…befutott a Brigi a Jenny barátnőjével, akik éppen mammográfiáról jöttek. Brigi 44 éves és most volt életében először!!!!! Jól le is szúrták, hogy miért nem volt még eddig soha!!!! Miért is??? Mert soha nem mondta a dokija, hogy illene elmennie. Most is úgy mentek, hogy ismerős segített nekik beutalót szerezni!!!!

Jókat rötyögtünk, próbáltam palástolni, amennyire lehet, hogy nem igazán vagyok a toppon, aztán elindultam az irodába. Még útközben is elég vacakul voltam, a Margit híd közepén úgy éreztem, hogy megint jön a kis sunyi pánikroham, de szerencsére csak a szele csapott meg. Végre beértem, ahol Hajni várt nagy boldogan a feldíszített irodában :-) jó volt látni, hogy boldog!!!!!!!!! Az elmúlt fél év után szegény, amit velem, mellettem végigcsinált…..Dolgozgattam, de éreztem, hogy nem stimmel valami…ledőltem kicsit, hátha jobb lesz. Ádám szaladt oda, elhoztam neki a baldahint, az Emmusnak. Ő sem volt topformában szegény!!! Kora délutánra úgy ahogy jobban lettem, csak mérhetetlenül fáradtnak éreztem magam. Ami persze nem csoda, csak én vagyok képtelen felfogni a kicsi agyammal, hogy NEM bírom még a normál tempómat hozni!!!! Folyamatos önkontrollt kéne végeznem ezzel kapcsolatban, de képtelen vagyok rá. Mivel „jól” vagyok, azt gondolom, hogy mindent bírok már ugyanúgy csinálni, mint a betegség előtt. Csak ez nem így van. Éppen sugárkezelésre járok minden áldott reggel, ami lelkileg visel meg tudat alatt. Fáj, zsibbad a jobb lábszáram, amiről szintén próbálok nem tudomást venni, de ott van egy fájdalom folyamatosan. Minden nap szurkálunk megint vérhigítóval, tiszta lila, kék, zöld a hasam. A fejem undorítóan néz ki ezzel a kiselefánt frizurával, ami megint csak kiborít tudat alatt. Viccelődöm a pepivel, de közben (ha igazán őszinte akarok lenni magamhoz) kiborít, hogy viselnem kell a 30 fokban és folyamatosan hőhullámaim vannak, amitől csuromvíz lesz egy perc alatt a pepi alatt lévő kis satyek. Utálom, hogy minden reggel „maszkot” kell festenem az arcomra, hogy ne nézzek úgy ki, mint egy szőrtelen ufó!!!!! Jelen pillanatban kb. 4-5 mm-es a szőrzet a fejemet (hajnak igazán nem merném nevezni még), ritkás és nem egyforma hosszú. Szemöldököm (ami oly szép vastag és sűrű volt hajdanán, amit a Papától örököltem), mostanra egy gyér, kopott, nagyis szemöldökre emlékeztet leginkább. Próbálom minden reggel megrajzolni, de totál természetellenesnek érzem a látványt. Mondjuk, pepivel elmegy, de anélkül…hááááát. Szempillám a bal szememen kb. 4 db, a jobbon kb. 3 db, különböző hosszúságú és olyan ritka, mint a békebeli (vas) gereblye fogai. Ja és csak és kizárólag fölül van mindez. Alul nuku. Semmi. A jobb szememen annyira kevés van fölül, hogy a szemhéj tussal óriási kihívást jelent kihúzni a szemem, mivel nincs aminek a mentén haladjak. Ezt női olvasóim talán jobban fogják érteni, mint a férfiak :-) no problem. Amit érzékeltetni szerettem volna, az csak annyi, hogy miután mindezzel a festegetéssel elkészülök minden áldott reggel és belenézek a tükörbe, mégsem tetszik a látvány!!!! Normál esetben ugye, miután a nők kifestik magukat, szépnek találják magukat (legtöbbször). No én nem. Max. úgy érzem, hogy mindent megtettem annak érdekében, hogy nem nézzek ki „kemós, sugaras, szőrtelen, rákosnak”! Ami ugye már nem is vagyok hivatalosan!

Szóval, megköszöntöttük a Hajnit, aki nagyon örült az ajándékoknak, aztán lementünk egy kv-ra az egyik cukiba :-) Hazafelé aztán még megálltam bevásárolni, ami iszonyú kihívást jelent minden alkalommal így munka után, amikor már semmi másra nem vágynék, csak arra, hogy végre hazaessek és levehessem a pepit és kikapcsolhassak és elengedhessem magam, miután egész nap „tartom” magam fél éve….suhantam már hazafelé,a 30 fokban, csodás napsütésben, és lekaptam a pepit a fejemről, mert iszonyú melegem volt. És akkor elkezdtek potyogni a könnyeim, és csak zokogtam, és zokogtam, és zokogtam…alig láttam a könnyeimen keresztül…fogtam és megálltam egy helyen és csak ültem a kocsiban és zokogtam…nem akartam így haza menni és megijeszteni a Micit és elrontani az hangulatot. Megvártam hát, hogy picit elmúljon a sírás, összeszedtem magam és hazagurultam. Megvacsiztunk, aztán nekiálltam letakarítani a teraszt, kiteregettem, dolgoztam kicsit, takarítottam egy kicsit…Péter hívott közben, kifakadtam neki és jót bőgtem újra…szegény. Van elég baja nélkülem is!!!!!

Mondanom sem kell, hogy nem mentem Balatonra. És el tudjátok képzelni, hogy hogy lehetek, ha ÉN NEM megyek le a Balatonra, amikor megtehetném. 10-kor lefeküdtem, de 11-ig nem bírtam elaludni…Istenem, de jó lenne már mindene túl lenni!!!

(részlet a naplómból)

2014. május 10. szombat

Reggel 7 óra, ülök a Földvári kikötőben a hajón, szikrázó napsütés, csillog a víz, jön a szél :-) Nosztalgiával tekintek a Spari felé és melegség járja át a lelkemet. Mennyi szép emlék! A boldog, gondtalan gyermekkor vidám pillanatai sejlenek föl! Még jobban érzékelem és élvezem az apró részleteket, melyek körülvesznek. Hálát adok, amiért itt lehetek, egészséges vagyok és túl vagyok a borzalmakon. Csinos frizurám van, újra van szempillám és szemöldököm, nem fáj semmin. É L E K !!! Minden nap, minden percében. Minden még jobban felértékelődött a betegség óta.

Kv, reggeli a Csigában, utána pedig irány Siófok, mert ott lesz a verseny. 11-kor rajt, addigra már rendesen fúj a szél, és szikrázó napsütés van. Álomvitorlázóidővan!!!!!!!!! :-) :-) :-) Én pedig úgy érzem, hogy szétfeszíti a mellkasomat a boldogság!!!! Bár voltam lent tavaly párszor, de ezt az érzést nem tudom nektek szavakba önteni, hogy most újra itt vagyok, és már nem rákosan. Nem kell a parókával és a sminkkel görcsölni, nem érzem úgy minden pillanatban, hogy azért néznek, mert látják, hogy pepiben vagyok és látják, hogy beteg vagyok. Újra a vagány és magabiztos Bori vagyok! :-) Frenetikus érzés! Futam után kiültem egy kvzó teraszára és csak gyönyörködtem a csillogó vízben és boldog voltam! :-) Egész jól mentünk ma, holnap is lesz még egy futam, aztán vissza Lellére :-)

SEMMI más nem számít, csak az egészség!

Carpe diem :-)

                                                                                        Földvár

Ma fantasztikus élményben volt részem, ezt szeretném megosztani veletek.

Egy kedves sorstársunknak ma volt az utolsóóóó kemója és én ott lehettem vele. Móni barátnőnk készített egy plakátot, vett neki egy koronát és csinált egy gratuláló kártyát is :-)

A szerencsés pedig, aki ma ezt kapta, Paulics Rita volt :-) annyira megható volt az egész, hogy nem is tudom szavakba önteni...ölelgettük egymást, sírtunk és nevettünk...

Gratulálok Rita, megcsináltad, túl vagy rajta!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Íme a képek:

Kedveseim,

szerencsésen megjöttünk Horvátországból, ami csodálatos volt :-) és én feltöltődtem rendesen :-)

Ma újabb fontos dolog történt velem. Voltam megbeszélni a mellbimbó udvar tetoválásomat :-)

Egy nagyon kedves, empatikus nő fogadott (Vámos Monika), aki tövről-hegyire elmesélte, hogy hogy fog történni a dolog. Ma készített egy allergiatesztet, és ha nem lesz semmi gon (NEM lesz), akkor hétfőn megyek délután és meg is csinálja. :-) Ez aztán a jóóóó hír, ugyi? :-) Célegyenesben vagyok!!!!!!! :-)

Azt mondta, hogy nem fog fájni, nekem amúgy is érzékelten szinte teljesen a bal mellem, de ad lidokaint is. Kb. 3 órát vesz igénybe. Az ára 39.000.-Ft, 1 hónap múlva újra kell menni egy korrekcióra, az 9.000.-Ft. Sajnos nem támogatja az OEP, de majd ezt is elintézzük!!!!! Megígérem, hogy minden tőlem telhetőt el fogok követni ezért!

Kb. 1-5 év múlva újra kell tetoválni. Ennek nem örültem, de hát ez van. Egy polc telis-tele van festékekkel, ezekből keveri ki a megfelelő színt :-) Első osztályú anyagokkal és gépekkel dolgozik :-) 

Egyáltalán nem izgulok vagy félek, biztos vagyok benne, hogy a legjobb kezekben vagyok :-)

Természetesen fogok fotókat mutatni.

Infók: Mona Lisa Stúdió, Bp. III. Lajos u. 70-72. I/6.

T: 1 368 9685, 30 326 5530

http://www.monalisastudio.hu/orvosi-tetovalas

                                                                      Vámos Monika

                                                                       A szalon

2013. május 5. vasárnap

½ 8- kor riadtam föl, lerohantam a Beához, hogy vegyen vért, mert dagad a jobb lábam pár napja. Utána kapkodva összekapartam magam és mentem be az irodába. Hajni már bent volt, folytattuk újra a rendeléseket. Éjjel is megint sok jött és napközben is még folyamatosan :-) Bea hívott, hogy menjek be hozzá a Péterfybe, mert a laborom alapján arra gyanakodik, hogy talán mélyvénás trombózisom van és az nagyon nem jóóóóó :-( jól megijedtem :-( mentem, ahogy bírtam, közben folyamatosan csörgött a telefon….elküldött egy Doppler vizsgálatra (ultrahang) és adott egy újabb injekciót a hasamba. Betegszállító vitt kerekesszékben az ultrahangra. Na szép!!!!! :-) Úri dolgom volt :-) a doki hosszasan vizsgált és azt mondta, hogy nincs baj. De akkor mi van? Visszatologattak a Beához, azt mondta, hogy éjfélkor adjak be magamnak egy újabb szurit a biztonság kedvéért (na az szép lesz :-) Jézusom, mi vár még rám ma). Ráadásul végre le akartam korán feküdni), és holnap, ha megyek a sugárra, beszéljek valami dokival. Picit kevés a vörös vérsejtem is, azt majd ő beadja holnap. Visszarohantam az irodába és folytattam újra a munkát. Kicsit ez így sok azért, lelkileg és testileg!!!!!!! Ebben azért egyet értünk, ugye?? Hajni elment 3 körül, én még maradtam, befejeztem, ami volt, és ½ 5 körül kiléptem végre. Útközben is dolgoztam telefonon keresztül. És otthon olyan szép meglepetés várt!!!!!! Mici sütött nekem csúsztatott palacsintát, feldíszítette virágokkal és csinált enni nekem!!!!!!!!!! :-) Nekem van a világ legédesebb lányom!!!!!!!!!!! Ezt bizton állíthatom!!!!! :-) Kicsit kellett még dolgoznom, mert már most elkezdtek reklamálni az emberek…..közben beállított a Péter egy mini Phalaenopsissal Anyák napjára :-) 6-ra kiértünk Érdre az Ádámékhoz, megköszöntöttük a Zsófit, tortáztunk, beszélgettünk. 8-ra hazaértem, újra leültem dolgozni, megcsináltam a holnapi rendeléseket, meg a kimenőket. Aztán még lefűztem az összes rendelést és vártam, hogy végre éjfél legyen, hogy beadhassam az injekciót és lefeküdhessek. Elmondhatatlanul fáradt vagyok, fáj mindenem, dagadt a lábam, hőhullámok.

ui: azért most nem bánnám, ha már 1 évvel öregebb lennék!!!!

2013. május 6. hétfő 5 hónapja, hogy megtudtam, hogy beteg vagyok!

Iszonyatosan fáradt vagyok, de kelek korán és megyek a sugárra. Utána iroda, reklamációk (a kedvencem egy egy ilyen nagy nap után), megrendelések….dőlök jobbról balra, balról jobbra a fáradtságtól. Este 9-kor beájulok a Mici mellé az ágyba.

2013. május 7. kedd

½ 7 ébresztés, rohanás sugárra, utána föl a Rubovszkyhoz, hogy megnézze a leleteimet és lábamat. Nem nagyon mit mondani rá, azt javasolja, hogy várjunk 1-2 hetet és adjuk egyszer 1 nap a vérhigító szurit. Onnan elrohanok a gyógyszertárba a kemós épületbe (belépni is iszonyat szar érzés), megveszem a méreg drága krémet (Radiocare), amit a sugáron a lányok javasolnak, hogy azzal kenegessem majd a sugaras testrészem. Onnan rohanás az irodába, közben nyolcszor leizzadok, mert hol esik, hol eláll az eső, fülledt a levegő + hőhullámok, szóval minden zsír :-) Még mindig sok a reklamáció, tele van a hócipőm, de hát ezt is meg kell valakinek csinálni. Ebédidőben úgy döntök, hogy le van szarva minden, lemegyek és eszem valami rendes meleg ebédet valahol nyugiban. Így hát elmentem a Pozsonyin a sarki kis vendéglőbe és végre csak néztem ki a fejemből és ettem egy jó kis rántott sajtot :-) Utána vissza, folyt. köv. Munka után rohanás haza, Réka szülinapját ünnepeljük. Mici sütött neki egy kuglófot.Utána végre föltettem a lábam és pihentem és újra bedőltem 9-kor a Sára mellé. Olyan jó vele aludni!!!! :-)

(részletek a naplómból)

                                                                Sugárra várva...

2013. május 2. csütörtök

Országos Onkológiai Intézet, főépület, alagsor - Első sugárkezelésem és a hormongyógyszer szedésének első napja.

1/2 10-re mentem a kórházba, a főépület alagsori kezelőjébe. Már önmagában ez is elég nyomasztó, ezt tetézi a sok beteg. Hétfőn bejelölték a pontokat rajtam pontosan (meg lettem tetoválva apró pöttyökkel), hogy melyik területet fogják sugarazni. Ez fontos és szerintem praktikus a tetoválás, mert nem jön le minden egyes fürdésnél és nem kell mindig újra megrajzolni. :-) A kezelő előtt szépen, türelmesen ülnek a betegek, mindenkinek van egy száma és és egy pontos időpontja, amikorra jönnie kell. Ja, és kis kartonja természetesen. Ezt a kartont be kell dobi az ajtó nyílásába és a hangosbemondón szólítják a számokat. Mivel én ma először vagyok itt, ezért még nincsen számom. Várok türelmesen, aztán behívnak. Az 1 méterszer 1 méteres fülkében le kell derékig vetkőzni, adnak egy papírlepedőt, amit magadra kell teríteni. Mikor az előtted lévő végez, szólítanak és bevezetnek egy nagy szobába, ahol a gép van. Fel kell feküdni az ágyra a papírlepedőre, adnak lábtartót, és beigazítanak pontosan a jelölések szerint. Ezek után a hölgy kimegy és elindítja a gépet. Mozogni nem szabad természetesen. Szemben kamerák vannak elhelyezve, azon keresztül figyelnek kintről. Igazából semmit nem érez az ember a kezelés közben, csak néha zúg és mozog az ember feje fölött egyik oldalról a másikra és vissza. Az egész nem tart tovább 5 percnél. Ez már gyerekjáték lesz a kemó után :-) 28 napig kell jönni minden nap, hétvégét kivéve. A végén megkaptam a kartonomat és a számomat, én vagyok a nyolcaska holnaptól és 08.10-re kell jönnöm.

(részlet a naplómból)

                                                                           A sugárterápiás gép

2014. május 2. péntek - Primosten, Horvátország

Itt ülök a nappaliban, előttem a végtelen tenger a maga csodás kékségében :-) Ha még nem láttátok, mindenképpen nézzétek meg a Nagy kékség című filmet, Jean Reno főszereplésével!!! :-)

Szikrázó napsütés, kellemes vitorlázó szél, a távolban látok is hajókat :-) Mesebeli helyen vagyunk Horvátországban, Primostenben a kapitány házában. Legalábbis a legenda szerint egy hajós kapitányé volt a ház, mely közvetlenül a tengerparton fekszik, a kertben olajfákkal, rozmaring bokrokkal és természetesen az elmaradhatatlan fenyőkkel. Ahányszor kilépek a házból, meg kell érintenem a rozmaringot és mélyen magamba szívni a fenséges illatát :-) Ennél már csak a tenger illata csodásabb :-) No és a látványa!!!!! :-) Amivel szó szerint nem bírok betelni :-) Kissé kellemetlen, hogy a nappaliban ülve hallom a tenger morajlását :-) Ha esetleg itt felejtenének, nem sértődnék meg :-) Azt hiszem BOLDOG vagyok! :-)

                                                                  Szoba kilátással - innen írok nektek

                                                                    Bori BOLDOG :-)

                                                                                Primosten kikötője

2013. április 22. hétfő

Korán keltem, mert 8-ra mentem a Gerincközpontba 1 éves kontrollra, CT-re és röntgenre. Minden rendben van a műtéttel. Mondtam, hogy fáj azért a derekam, a doki összehozott egy gyógytornásszal, akihez párszor be fogok menni a kórházba és megtanít egy tornát, amit fogok minden nap csinálni. Aránylag hamar végeztem, mentem az irodába. Dolgoztam, aztán elmentem elintézni pár dolgot (varróbácsi, gyógyszertár, tisztító, Bori torta…stb). Munka után kvztunk "L"-el a Tik-takban, aztán fölvettem a Micit Gazdagréten és mentünk a Petráékhoz. Megköszöntöttük a Borit, aki boldog volt az ajándék és a torta láttán :-) :-) 8-ra hazértünk, Sárával beszélgettünk, mert párkapcsolati problémái vannak...nincs ennél rosszabb, mint amikor boldogtalannak látja egy anya a gyerekét!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Végem van, testileg és lelkileg, olyan fáradt vagyok, hogy gondolkodni sem bírok, bedőlök az ágyba.

2013. április 23. kedd

Iroda, munka, jönnek a rendelések Anyák napjára…ez a nap is eltelt. Siettem haza, mert jött "L" :-) Beszélgettünk és egyszer csak kiment és behozta a táskáját :-) Az volt a meglepi, hogy itt is alszik!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Nem tudom elmondani, mit éreztem és mit jelentett ez nekem. Az elmúlt fél év legszebb ajándéka volt ez!!!!!!!!!!!!!!!! Összebújtunk, el is aludtunk, aztán vacsiztunk, utána összebújva néztük a Bayer München – Barcelona meccset, ami alatt én újra bealudtam a karjaiban :-) aztán finoman összebújva aludtunk :-)!!!!!!! Istenem, annyira boldoggá tett!!!!!!!!!!!!

(részletek a naplómból)

2014. április 23. szerda

Ma voltam a Rubovszkynál receptért, meg adott beutalót laborra, és minden rendben :-) Mondtam is neki, hogy fantasztikusan vagyok és imádom az új ciciket :-) El kell, hogy dicsekedjek, hogy az én drága orvosom lett "Az év onkológusa" :-) Gratuláltam is neki! Utána fölmentem a kemóra, mert egy kedves ismerősöm ma volt az utolsón és gondoltam meglepem :-) Furcsa volt újra belépni abba az épületbe és felmenni azokon a lépcsőkön. Vegyes érzések kavarogtak bennem...előjöttek a régi érzések kicsit, közben meg boldogság járta át a lelkemet, hogy "csak" látogatóba jöttem, picit büszke is voltam, hogy én ezt már végig csináltam, de ahogy megláttam a betegeket, ahogy ott ülnek és türelmesen tűrik, hogy lefollyon a gyógykoktél, ami pusztítja a rákos és egészséges sejteket egyaránt, hát az szívfacsaró volt. Még így is! Ha kívánhatnék egyet, azt kívánnám, hogy SOHA többet ne kelljen senkinek kemóra mennie! De szép is lenne!!!!!!

Elképesztően kedves volt mindenki, megismertek, örültek, ölelgettek, puszilgattak :-) meghatódtam rendesen! Az én drága Évikém, aki végig kísért engem a nehéz úton és egy szív-lélek ember!!! :-) Újra és újra köszönöm neki a sok-sok kedvességet, figyelmességet, amivel oly sokat segített!!! Örökké hálás leszek neki!

Közben összetalálkoztam egy másik kedves ismerőssel is, neki ma volt az utolsó előtti :-) Istenem, mennyire emlékszem erre az érzésre, hogy már csak EGY van hátra!!!!! :-) Leírhatatlan...

Kifelé még odapillantottam a padra, ahol az utolsó előtt és után ücsörögtem...ha az a pad mesélni tudna...és hálát adtam, hogy túl vagyok a kezeléseken!

 Boldog vagyok :-)

2013. április 17. szerda

6-kor ébredtem, levetettem a véremet, átvittem a laborba, aztán dolgoztam és vártam a vizitet és a zárójelentést. Végül 11-kor el tudtam szabadulni, "L" értem jött, hazahozott, ettünk együtt a teraszon, ittunk egy kv-t, aztán menta dolgára. Jó volt végre újra látni a Micit!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :-) Dolgozgattam, kicsit teraszoztam, tettem-vettem, elfáradtam, lepihentem. Este kijött a Zoli beszélgetni, jó volt, csak bánt, hogy nem tudok segíteni. Hőemelkedésem van, lefekszem. Basszameg!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

2013. április 18. csütörtök

Micivel keltem korán. Olyan fájdalmaim voltak már korán reggel, mint, amikor Agárdon voltam. Derékból kettétörök és a lábaim és a hátam!!!!! Ez kemény!!!!!!!! Bementem a kórházba, lefolyt az antibiotikum. Összefutottam a Rubovszkyval, említettem neki, hogy este hőemelkedésem volt, azt mondta, ha megint lázam lesz, be kell feküdni újra. Bízom benne, hogy most már nem lesz. Jól kiütött ez az utolsó kis szemétláda!!!!!!!!!!!! Kórház után legurultam a Tiborhoz, kvztunk, reggeliztem (amiből ugyan szinte semmit nem érzek, és iszonyatosan fáj a nyelvem), aztán hazafelé bevásároltam, beszaladtam az Irénhez lefotózni egy virágot és végre hazaestem, szó szerint. Megcsináltam a rendeléseket, aztán beájultam és aludtam 2 órát legalább. Aztán folytattam a munkát, pihengettem. Micinek csináltam salátát, beszélgettünk, megint jó jegyeket hozott!!! :-) Édes kiscicám!!! Kicsit jobb a náthája is végre! Este kicsit pakoltam még fönt az ágy alját, aztán beájultam az ágyba. Megint közelebb vagyok 1 nappal a teljes jólléthez!!!!!!!!!

2013. április 19. péntek

Korán keltem, teljesen jól voltam. Bea fölhozta a postát, amit a Buksi küldött. Kinyitottam és egy trikó volt benne az én kopasz fotómmal!!! Rajta egy felirattal: No more Chemo. Annyira elkezdtem nevetni amikor megláttam!!!!! :-) Szuper trikóóó! Vidáman mentem a kórházba. Beadták az antibiotikumot, levették a véremet, azt fölvittem a laborba. Utána legurultam a Brigihez, ott volt a Károly is, jött a Tibor is. Jóóóó volt megint együtt :-) Hazajöttem, dolgoztam, és dél körül jött "L". Ebédeltünk a teraszon, ami részemről elég keserves volt, mert még a saláta is csípte a nyelvem :-( Utána finoman összebújtunk, annyira jóóó vele!!!!!!!!!! :-):-):-) Megjött Micike, ebédelt és örült a majonézes krumplinak, amit "L" csinált. Fincsi lett!!! Miután elment, dolgoztam még. Később beszélgettünk a Buksival végre!!!! Mondtam neki, hogy milyen szuper a trikóóóó!!!!!!!! :-) Kitakarítottam, mert már nagyon kosz volt. Jól el is fáradtam. Ledőltem pihenni és megint lázas vagyok (38). Basszameg!!!!!!!!!!! Megpróbálok föl sem kelni, hátha lemegy megint. NEM akarok megint visszamenni a kórházba!!!!! Neeeeeeeeeeeeeee! :-(

(részletek a naplómból)

2014. április 19. szombat

Csodásan telnek a napjaim :-) a héten találkoztam két sorstársammal, az egyikőjük már túl van a nehezén, ahogyan én is :-), a másikuk most nyomja a kemót szegény. Annyira klassz parókát vett magának, hogy SENKI meg nem mondja róla, hogy min megy éppen keresztül. Bombázó!!!! :-) Jót beszélgettünk és jókat nevettünk és finomat ettünk a Cafe Vianban a Liszt Ferenc téren!! :-) Pénteken pedig találkoztam egy másik lánnyal, aki szintén zenész, de már Ő is túl van a nehezén szerencsére :-) Elképesztő, hogy ez a rohadt betegség egy másodperc alatt tud összehozni vadidegen embereket! Váltottunk pár levelet előtte, de most találkoztunk először és kb. 2 órán keresztül nevettünk és beszélgettünk! :-) Fantasztikusan helyes nő ő is!! :-) Ez például egy abszolút pozitívum, hogy fantasztikus nőket ismertem-ismerek meg a betegségnek köszönhetően! Ma voltam a dokimnál, az én drága Mátrai Zolimnál, megnézte a cickókat, minden rendben szerencsére! Jöhet hamarosan a mellbimbó!!! :-) Yesssss! Utána meglátogattam egy újabb sorstársat, akit szerdán operált a Mátrai és ma már haza is engedték. A blogomon keresztül talált rám és ma megismertem személyesen is! Egy újabb helyes Nő!!! :-) Délután megnéztem a moziban a Lány kilenc parókával című filmet. Jó volt!!! Jót sírtam. Ketten ültünk a teremben egy idősebb férfivel. Délután pihiztem, virágokat ültettem, meg is mutatom a szépséges teraszomat nektek :-)

Szépséges Húsvéti ünnepeket kívánok nektek drágáim sok-sok locsolóval! :-)

Ne feledjétek, az élet SZÉP!

                                                          Köszönöm a csodás virágot Móni :-)