Jó kedvem van, jól vagyok, kirobbanó formában vagyok!! :-) Reggeli után kimentünk a bátyámékhoz a frissen sült kuglóffal :-) helyesek voltak, kuglóf, kakaó :-) jókedv, nevetés!!!! Utána elmentem a (Andor) Tamáshoz beszélgetni. NAGYON jól esett lelkemnek!!!!! Kettesben voltunk, mert a többiek síelni vannak. Beszélgettünk, nevetgéltünk, lefotózott parókában és anélkül és csináltunk magunkról kettesben is fotókat. Dicsért, hogy milyen jól nézek ki!!! :-) Megölelgettük egymást! Ez nekem mindig olyan kicsit, mintha a Papát ölelném és mintha a Papa ölelne engem….és ez nagyon, nagyon jó nekem!!!!!! Kaptam tőle 2 fotót, amit akkor csinált, amikor Karácsonykor ott voltunk náluk :-) és odaadta az egyik verses gyűjteményét, amit Ő írt! Még soha nem olvastam egyetlen versét sem. Megtiszteltetésnek veszem, hogy elolvashatom!!!!
Onnan elmentem a Tiborhoz, ebédeltünk együtt, aztán elindultam a Péterhez, hogy földíszítsem a lakást holnapra. Közben hívott a Csaba (Lászlófy), hogy nem tudom-e, hogy mi van a Timuval? Kérdezem, miért mi lenne??? Valami baj van – mondja ő. Máris hívom a Zsombit, és Ő közli velem, hogy a Timu meghalt tegnap éjjel és Ő találta meg….forog velem a világ a Margit híd kellős közepén…..lekanyarodok, félreállok és üvöltök torkom szakadtából….nem tudom, mennyi idő telik el….üvöltök és kiabálok és zokogok és üvöltök és zokogok és üvöltök… Zokogva lépek be a Péterhez, elmondom mi történt, zokogva üvöltök tovább, Ő ölel és vigasztal a puszta jelenlétével…., ahogy eddig már annyiszor tette!
Hazajövök és gyertyát gyújtok. Ülök a néma csöndben és hallgatom a csöndet, amibe csak a falióra monoton ketyegése zavar bele…és újra lesúlyt rám az általam sajnos oly jól ismert üresség…lecsap rám, mint a dögkeselyű. Gondolatok cikáznak megállíthatatlanul a fejemben. Hallom, ahogy Timuval beszélgetünk az úton Izsákra (Karácsony előtt 2 nappal) mindenről. A betegségemről, vitorlázásról, az új barátnőjéről, mindenféléről…mennyire sorsszerű ez az egész megint. Hogy pont most (1 hónappal ezelőtt) voltunk ennyi időt kettesben, hogy pont idén mentem le életemben először a szülinapi bulijára…először, ami egyben az utolsó volt neki. Milyen jól éreztük magunkat!!!!!!! Megint kevesebb lett a világ egy igazi, értékes emberrel!
2013. január 27. vasárnap
Üresség, üresség, üresség….írtam a FB-ra, hogy akinek van kedve, az jöjjön le este 6-kor és gyújtson egy gyertyát a Timuért. Nagyon sokan megosztották. Utána kitakarítottam, aztán elmentem futni. 45 perc, 6.5-ön. Erre volt most szükségem!!!! Kigyalogolni magamból a dühöt, a szomorúságot….Fölvettem a Sáráékat, és mentünk a Péterhez. Szép, lassan megjött mindenki, sütiztünk, tortáztunk, ajándékoztunk :-) Mici örült mindennek! 5-kor eljöttem és lementem Agárdra a Csabáékkal. Nagyon sokan voltak…megható, és megrázó volt….
Sára színházban volt a barátjával, ahonnan a Péter hazahozta, mert nekem már nem volt erőm…
(részletek a naplómból)
