2013.02.09. Rendületlenül sportolok :-)
.... és újabb borotválás :-(
Balogh Béla - A stressz
2014.02.10. 22:55
Kedveseim,
újra és újra visszatérek Balogh Béla: Többszintű gyógyulás című könyvéhez.
Igen, még most is, pedig már véget értek a kezeléseim és a végső rekonstrukciós műtétre várok, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen meg is gyógyultam. Amíg a lelkemet nem gyógyítom meg, addig nem mondhatom, hogy túl vagyok a rákon. Szálljatok magatokba és merengjetek el az alábbi sorokon.
Szeretettel tőlem NEKTEK!
"A rák receptje
Vegyük tehát szemügyre egy kicsit részletesebben, hogy melyek azok a gondolati és érzelmi összetevők, amelyek a daganatos betegségek kialakulását lehetővé teszik.
1. Stressz
2. Az asszertivitás hiánya (egyéni érdekek háttérbe szorítása)
3. A megfelelésért vívott küzdelem
4. Rossz tudatalatti program
5. Atlantiszi örökség (elfojtott energiák, érzelemek és vágyak)
6. Savas szervezet
7. Ritkábban: vezeklési vágy
1. A stressz
A daganatos tüneteket produkáló beteg rendszerint kiutat keres egy nehéz helyzetből. A háttérben tehát ott van a stressz. Általában nem alkalmi, rövid ideig tartó, gyorsan múló stresszhelyzetekről van szó, hanem egy olyan élethelyzetről - lehet ez családi, munkahelyi, párkapcsolati -, amelynek szinte minden pillanata feszültséggel jár. Olyan helyzet, amelynek a pusztán gondolati felidézése is belső feszültséget eredményez, és a benne élő rendszerint nem látja, nem találja a kiutat. Az ilyen helyzet depresszióhoz, kétségbeeséshez vezet, amelyet csak erősít a reménytelenség és a tehetetlenség érzése. Mindez lehet tudatos, de lejátszódhat tudat alatti síkon is. Sajnos a tanult minták, a társadalmi elvárások és a változástól való félelmei, saját beidegződéseinek korlátai olyan belső akadályokat jelentenek, amelyeknek leküzdésére vagy felszámolására nem rendelkezik megfelelő eszköztárral.
Köztudott, hogy a stressz gyengíti az immunrendszert, amely egy idő után nem képes ellátni a feladatát."
Nem lehet elégszer elmondani:
"A daganatos betegségből való kigyógyulás munka: fizikai, érzelmi, szellemi és lelki szinten elvégzendő munka, amely munkát a gyógyulni kívánó ember helyett senki nem fog, és nem is tud elvégezni."
(Balogh Béla: Többszintű gyógyulás, Rák, a megoldható feladat)
újra és újra visszatérek Balogh Béla: Többszintű gyógyulás című könyvéhez.
Igen, még most is, pedig már véget értek a kezeléseim és a végső rekonstrukciós műtétre várok, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen meg is gyógyultam. Amíg a lelkemet nem gyógyítom meg, addig nem mondhatom, hogy túl vagyok a rákon. Szálljatok magatokba és merengjetek el az alábbi sorokon.
Szeretettel tőlem NEKTEK!
"A rák receptje
Vegyük tehát szemügyre egy kicsit részletesebben, hogy melyek azok a gondolati és érzelmi összetevők, amelyek a daganatos betegségek kialakulását lehetővé teszik.
1. Stressz
2. Az asszertivitás hiánya (egyéni érdekek háttérbe szorítása)
3. A megfelelésért vívott küzdelem
4. Rossz tudatalatti program
5. Atlantiszi örökség (elfojtott energiák, érzelemek és vágyak)
6. Savas szervezet
7. Ritkábban: vezeklési vágy
1. A stressz
A daganatos tüneteket produkáló beteg rendszerint kiutat keres egy nehéz helyzetből. A háttérben tehát ott van a stressz. Általában nem alkalmi, rövid ideig tartó, gyorsan múló stresszhelyzetekről van szó, hanem egy olyan élethelyzetről - lehet ez családi, munkahelyi, párkapcsolati -, amelynek szinte minden pillanata feszültséggel jár. Olyan helyzet, amelynek a pusztán gondolati felidézése is belső feszültséget eredményez, és a benne élő rendszerint nem látja, nem találja a kiutat. Az ilyen helyzet depresszióhoz, kétségbeeséshez vezet, amelyet csak erősít a reménytelenség és a tehetetlenség érzése. Mindez lehet tudatos, de lejátszódhat tudat alatti síkon is. Sajnos a tanult minták, a társadalmi elvárások és a változástól való félelmei, saját beidegződéseinek korlátai olyan belső akadályokat jelentenek, amelyeknek leküzdésére vagy felszámolására nem rendelkezik megfelelő eszköztárral.
Köztudott, hogy a stressz gyengíti az immunrendszert, amely egy idő után nem képes ellátni a feladatát."
Nem lehet elégszer elmondani:
"A daganatos betegségből való kigyógyulás munka: fizikai, érzelmi, szellemi és lelki szinten elvégzendő munka, amely munkát a gyógyulni kívánó ember helyett senki nem fog, és nem is tud elvégezni."
(Balogh Béla: Többszintű gyógyulás, Rák, a megoldható feladat)
Címkék: stressz rák immunrendszer többszintű gyógyulás daganatos betegség Balogh Béla daganatos tünetek rekonstrukciós műtét
Szólj hozzá!
Újabb hétfő
2014.02.10. 07:06
Csodás napot és hetet kívánok nektek és ne felejtsetek el mosolyogni SOHA!
Szólj hozzá!
Csajos este
2014.02.09. 20:49
2013.február 7.csütörtök
(részletek a naplómból)
2014.február 9.vasárnap
Isteni pihizős hétvégém volt, igazából semmit sem csináltam és őszintén szólva nagyon jól esett! Szombaton arra ébredtem, hogy iszonyatosan fáj a derekam, jól meg is ijedtem, mert a gerincműtét óta nem volt ilyen. Sárával elmentünk bevásárolni, aztán sütöttünk finom reform muffint, ami nagyon fini lett :-) aztán pihegtem, filmeztem. Este jöttek a csajok :-) nagyon jól éreztem magam, sokat nevettünk, ettünk ,ittunk, mulattunk, persze csak diétás salit ettünk és a reform muffint :-) Mára kicsit jobb lett a derekam szerencsére, ennek örömére kitakarítottam, persze óvatosan, aztán filmeztünk a Sárával szinte egész nap. Kicsit néztük az olimpiát, aztán megint filmeztünk. Szeretem az ilyen hétvégéket :-) Holnaptól meg remélem beindul a Valentin nap és dőlni fognak a rendelések!!!
Mesevilágra ébredtem!!!!!! :-) Nem merem elkiabálni, de talán egy icipicit jobb a nyelvem.
Nem értek a számmisztikához, de ez a hatos szám….mintha kísértene…
Mamám halála: 1997. január 6.
Papám halála: 2004. június 6.
Gerincműtétem: 2012. március 6.
Diagnózisom : 2012. november 6.
Majd egyszer valaki megfejti nekem….talán.
Lilinél kezdek 8-kor, az én testi-lelki karbantartóm :-) nem tudom, mihez kezdenék nélküle!!!!!!!
Utána iroda, napközben kimegyek kicsit csavarogni és kiszellőztetni a fejem. Megajándékozom magam egy leértékelt csizmával és a Sárának is veszek végre egy hótaposót. Nincs túl jó kedvem ma, amiben erősen közrejátszik, hogy fájdalmaim vannak mindenfelé a testemben….de a nyelv a legrosszabb…kenegetem napközben is…hazafelé még bemegyek a Decathlonba, amit ritkán szoktam, pláne úgy, hogy nem kell rohanni, szépen, nyugiban mindent végig nézek, találok fehér sígatyát magamnak, de túl nagy, és nincsen kisebb. Haza az én drága Micimhez. Nem volt a héten suliban, kicsit meg van fázva, de szorgosan házimunkázik (tereget, takarít, mosogat).
2013. február 8. péntek
05.30 megint nem tudtam tovább aludni :-( Fáj nagyon a jobb alkarom és húzódik nagyon a bal karom…..HÚDEUNOM!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Jó hamar beértem az irodába, szerencsére volt munka, hamar eltelt a nap. Napközben elmentem kvzni az Ipolyba, mert gyönyörűen sütött a nap :-) lélekmelengető volt!!!!!!!!!!!!!! 3-ra mentem a kineziológushoz, vittem neki egy csodás 20 szálas lila tulipáncsokrot!!! Nagyon örült neki!!!! Az én lélekgyógyítóm!!!!!!!! Onnan elrohantam még az Onkológiára töltésre. Kérdeztem, hogy tud-e segíteni, a nyelvemre valami szerrel, mondott 2 dolgot. Holnap azonnal megveszem őket!!!! Hátha….
Hazarohantam, kicsit kifújtam magam, Eszter jött ¾ 7-re és mentünk az Árnyasba :-) Petra sajna nem tudott jönni, mert elkapta a lányoktól a betegséget :-( eljött viszont a Toni Kriszta barátnője, akit régről ismerek, nagyon helyes csaj. És hős, egyedülálló anyuka, 3 gyerekkel!!! Az étel nem volt most olyan jó, amiért a zene kicsit kárpótolt, legalábbis engem mindenképpen!!! Tetszett, jó volt, laza volt!!!
Végre megint úgy éreztem, hogy ÉLEK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! SZUPER VOLT!!!
(részletek a naplómból)
2014.február 9.vasárnap
Isteni pihizős hétvégém volt, igazából semmit sem csináltam és őszintén szólva nagyon jól esett! Szombaton arra ébredtem, hogy iszonyatosan fáj a derekam, jól meg is ijedtem, mert a gerincműtét óta nem volt ilyen. Sárával elmentünk bevásárolni, aztán sütöttünk finom reform muffint, ami nagyon fini lett :-) aztán pihegtem, filmeztem. Este jöttek a csajok :-) nagyon jól éreztem magam, sokat nevettünk, ettünk ,ittunk, mulattunk, persze csak diétás salit ettünk és a reform muffint :-) Mára kicsit jobb lett a derekam szerencsére, ennek örömére kitakarítottam, persze óvatosan, aztán filmeztünk a Sárával szinte egész nap. Kicsit néztük az olimpiát, aztán megint filmeztünk. Szeretem az ilyen hétvégéket :-) Holnaptól meg remélem beindul a Valentin nap és dőlni fognak a rendelések!!!
Címkék: fájdalom onkológia töltés diagnózis
Szólj hozzá!
Rekonstrukciós műtét
2014.02.06. 23:28
2013. február 5. kedd
Hajnali 5 óra. Megint korán ébredtem. De ma nem lázadok ellene. Elfogadom! Jó a néma csöndben ülni és hallgatni a gondolataimat. Amik persze össze-vissza cikáznak, ahogy mostanában oly sokszor. Kv-zom, cigizem és fáj a nyelvem nagyon. Tudom, hogy a cigitől csak még rosszabb, mert az még jobban szárítja a nyálkahártyát, mégis szívom. Igazi önpusztítás. Fáj a jobb karomban a véna, - ha lehetséges ilyen fájdalom – amibe a kezelést kapom. Próbálom vigasztalni, simogatni, mint egy totál dilis. Bal karomon a hónom aljánál továbbra is iszonyatosan feszül a bőr, nem akar jobb lenni, pedig a szuper olajos tusfürdővel tusolok és utána csatakosra kenem a szuper testápolóval (Babe termékek, mindenféle tartósítószertől mentesek). Nem adom föl, csak jobb lesz szépen-lassan. Csak ezt a „szépen-lassan” dolgot tanulom nehezen :-( nem az én műfajom. Én a „most, mindent és még egy kicsit többet, de azonnal” elv híve vagyok. Az biztos, hogy az egyik legnagyobb feladatom a betegség kapcsán, türelmet tanulni. Na és persze elfogadást. Olyan könnyűnek tűnnek kimondva, vagy ide leírva, annál nehezebb megvalósítani!!!
Mondtam már, hogy mennyi előnye is van a kemónak?? Sorolom, mennyi pénzt spórolok vele. Hajsampont ugye nem használok, se balzsamot. Fodrász kilőve, vágatnom és festetnem sem kell 5 hetente, ami szintén nem elhanyagolható összeg. Úgyis utáltam ott ülni 2 órát! :-( Borotválkozni már csak nagyon ritkán kell, tehát a borotvák árát, amik ugye nem olcsók. Nőtársaim tudják :-) Áramot is kevesebbet használok, mert nem szárítok minden reggel hajat fél órán keresztül. Néha megmosom a fejem, és picit melengetem a hajszárítóval. Ennyi. Persze ez csak humor, de tények is. Az ezeken megspórolt pénz többszörösét adom ki hiper - szuper tartósítószer mentes készítményekre és bio italokra…. Kész átverés show!
EMBEREK! Fogalmatok sincs, hogy milyen nagy dolog egészségesnek lenni!!!
Én most már tudom. Becsüljétek meg ezt a legnagyobb kincset!
2013. február 6. szerda
3 hónapja élek betegségtudattal!
Nem is tudom, mit mondjak a tegnap estéről…pont egyszerre értünk haza "L"-el, csináltunk vacsit, salátát meg a főtt sárgarépát és hármasban megvacsiztunk. Jó volt!!!!!!! :-) utána összebújtunk a kanapén és én szépen-lassan kiborultam…igen, iszonyúan fáj a nyelvem, a jobb alkarom a véna miatt, a bal hónom alja és a nemi szervemen a seb, ami egyre rosszabb, ahelyett, hogy gyógyulna…lévén, hogy CSAK neki tudom ezeket teljes mélységében elmondani, és CSAK az Ő vállán tudom kisírni magam, és kb. 2 hete voltunk így együtt, az azóta felgyülemlett feszültség + a fent felsorolt fájdalmak miatt kiborultam kicsit. Ami szerintem normális is, hiszen valamikor ki kell, hogy jöjjön, csak hát ez így elég rossz, hogy ahelyett, hogy örülni tudnék annak, hogy itt van végre velem és jókedvem lehetne, rajta töltöm ki az összes szomorúságom, bánatom, mérgem….és ezzel meg is alapozom az együttlét hangulatát. A nappalok még csak elmennk, de az estéket napról-napra, hétről-hétre EGYEDÜL kell megélnem, túlélnem. Tök egyedül, mint a kisujjam. És itt most minden kedves családtagomtól, barátomtól, barátnőmtől kérem, hogy NE értse félre ezt a mondatot! Tegnap este döbbentem rá igazán, hogy tényleg mennyire fasza csaj vagyok! Kőkemény! Mert ugyan mindenki és főleg "L" valóban nagyon sokat segít, de napközben valahogy elvegetálok, dolgozom, teszem a dolgom, ügyeket intézek, rötyögök, beszélgetek…stb, de az esték…az esték, amikor ülök a kanapén és kattognak a kerekek a fejemben és itt fáj, és ott fáj, és amott fáj…és gyűröm a tornát, pedig már iszonyúan unom...akkor bizony magányos vagyok. Persze tartom magam a Sára miatt, előtt, nagyon ritkán sírok, és ez gyűlik, gyűlik, gyűlik bennem, aztán robban, amikor "L" védelmező, ölelő karjaiban vagyok!
Nos, kisírtam magam, aztán megnyugodtam kicsit, olvastunk egymás mellett, aztán zenét hallgattunk, összebújtunk, csókolóztunk…finom volt!
Reggel 6-kor ébredtünk, odabújtam hozzá, na az volt a nap fénypontja!!!!!! Azt kívántam, bárcsak így maradhatnánk egész álló nap!!!
De nem lehet, mindenki ment dolgozni. Ömlött az eső szinte egész nap. Munka után bementem a Mezzoba és vacsiztam, amit én nagyon elrontottam, mert rántott húst kértem, krumplival és mire megettem annyira megfájdult a nyelvem, hogy üvölteni tudtam volna…..hülye vagyok. Gondolhattam volna, hogy az nem lesz jó a sebes nyelvemnek. Beültem a kocsiba és hazáig zokogtam. Úristen! Fogalmatok sincs, hogy min megyek keresztül!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
Pedig még én is azt hittem, hogy tudom, hogy min megy keresztül a Papa, vagy a Buksi….akkor. És most szembesülök a ténnyel, hogy halvány lila gőzöm sem volt arról, hogy mit éreztek és miket gondoltak!!!!!!!!!!!! JÉZUSOM!!!! Haragudhatunk-e ezért bárkire is? NEM! Mégis valahogy annyira kiszolgáltatottnak érzem magam, hogy még több együttérzésre vágyom! Igen, ezen az oldalon minden egészen más megvilágításba kerül.
Gyalogoltam 30 percet, de nem lettem sokkal jobban sajnos. Bea bekente a karom krémmel (Phenylbutazon), hátha jobb lesz. Bekentem a nyelvem azzal a zselés krémmel, amit a Bea hozott (Carbosan), elég szar íze van. Imádkozom, hogy hasson éjszaka!!!!!! Alul pedig csatakosra kenem magam Neogranormonnal. Elegem van, de nagyon!!!!(részletek a naplómból)
2014.február 6. csütörtök
Bementem munka előtt az Onkológiára és megbeszéltük a rekonstrukciós műtétem időpontját, ami február 19-e lesz!!!! :-) YESSSSSSSSS! Ez a mai nap örömhíre számomra! Végre egyforma lesz a két mellem és lezárhatom ezt a borzalmas fejezetét az életemnek!!! Nyárra pedig már dögös leszek újra :-) Ezerrel nyomom a diétát és a sportot (joggolás, popsitorna, hasizom, hullahopp karika). Megmutatjuk a világnak, hogy mellrák után is van élet, nem is akármilyen és mellrák után is lehet dögös egy 40-es :-)
Testi és lelki helyzetjelentés: lelkileg a toppon vagyok, most, hogy tudom a műtét időpontját és belátható időn belül meglesznek a szép új cicijeim!
Testileg már kevésbé mondható el ugyanez.
Derekam fáj nagyon, bal karomban a nyirokér úgy húzódik megint, mint a műtét után, mintha el akarna szakadni, ha ki akarom nyújtani és zavarnak a hurkák a hasamon és a combomon :-(
Körmeim nagyjából helyrejöttek a lábamon is végre, hajam nő ezerrel, de már nem olyan göndör sajnos, bal hónom alja kevésbé érzéketlen :-)
Mindent összevetve: REMEKÜL vagyok! Élek és nincsen daganatom!!! És csak ez számít! :-)
Címkék: műtét daganat onkológia kemó rekonstrukciós műtét
Szólj hozzá!
Szép nap
2014.02.02. 20:47
2013.február 2. szombat
Szakadó eső!!!!! Korán keltünk a Micivel, ezért már ½ 8-kor a Tescoban voltunk :-) persze nem volt százasunk a kocsira, ezért csak kosarakat vittünk, amikbe természetesen nem fért bele minden (4 karton innivaló + 4 zacsi), ezért kifelé inkább csak vonszoltuk magunkat úgy, hogy a fülünkön is lógott valami :-) többször megálltunk pihenőt tartani, miközben én próbáltam elhumorizálni a dolgot, szokásomhoz híven :-) szanaszét nevettük magunkat :-) utána nagyot reggeliztünk, aztán később a lányok táncoltak, én gyalogoltam 40 percet, 6,5-ösön :-) NAGYON jól esett!!!!!!!!!!!!!!!!!!! VÉGRE!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
1-kor átmentünk a Petráékhoz ebédelni, Toniék már ott voltak. Luca és Bori édesek voltak, nagyon örültek :-) Istenit ebédeltünk (Zsolt ismét kitett magáért), jókat beszélgettünk, jókat rötyögtünk. Ebéd után a Micit levittem a barátjához, ők hazajöttek, én meg visszamentem a Petráékhoz. Nagyon jól éreztem magam, de szerintem mindenki!!!!!! :-)
½ 6-kor találkoztam a Péterrel egy italra, beszélgettünk, aminek sajnos élénkebb hangvételű beszélgetés lett a vége, amin jól felidegesítettem magam!!!
Mindent összevetve szép nap volt!!!!!
(részlet a naplómból)
2014.február 2. vasárnap
Jót aludtam, egészen 1/2 9-ig. Nyugiban megkávéztam, skype-oltam a Buksival, utána kitakarítottam. Megcsináltam a npi guggolás adagot, aztán gyalogoltam 50 percet, közben futottam 4-szer 3 percet. Jól kifáradtam, de nagyon jól esett!!! :-) Délután megnéztem egy jó kis filmet és pihiztem. A Sára 5-kor megjött az Ádáméktól, összebújtunk és TV-ztünk.
Csodás nap volt! :-)
Szólj hozzá!
Méreg, düh, harag, igazságtalanság…pityergés...
2014.02.01. 20:57
2013.január 31. csütörtök
Korán ébredtem, benéztem (virtuálisan) az irodába, aztán a Lilinél (gyógytornász) kezdtem. Szokás szerint nagyon jól esett, amit csinált, még akkor is, ha nem vagyok még teljesen jól. Onnan mentem a kineziológushoz, útközben beugrottam a Tiborhoz röviden. Kineziológus sokat segített ma is, kicsit fölhozott a -10-ről…nagy feladatom, hogy elfogadjam, azt, hogy képességem szerint segítek másoknak, megteszek értük mindent, amit tudok, és többet nem. A baj az velem, hogy én mindig többet és többet és többet szeretnék adni, segíteni….hívjuk ezt bárhogy. És van, hogy az ember nem tud többet segíteni, bármennyire is szeretne!!! És van, hogy magamat előtérbe kell helyeznem MINDENKIVEL szemben, ha a helyzet úgy kívánja. Márpedig most így kell tennem, bármennyire is nehezemre esik!!! És az is igaz, hogy ha én magammal nem vagyok rendben, akkor másoknak sem tudok segíteni!!!
Azon töprengtem ma, hogy hol van a határ aközött, hogy valaki „egészségesen” gyászol vagy belesüllyed az önsajnálatba és egy idő után (tadattalanul) ezzel akarja magára felhívni mások figyelmét és kivívni az odafigyelésüket, szeretetüket!???
2013. február 1. péntek
Megint korán ébredtem. Hamar beértem az irodába. Jó volt megint dolgozni, de estére elfáradtam. Sára átjött délután és találkoztunk a Katával, megköszöntötte a Micit. Munka után bementünk a Tiborhoz, kaptunk finom vacsit. Aztán haza végre!
Hívott az Ádám, beszélgettünk, mesélt, ma beszédes kedvében volt :-)
Beszéltem az Eszterrel, aki nagyon rossz állapotban van!!!! Segítenem kell neki valahogy!!!!! (neurológus, kineziológus)
Petra hívott, összeszervezte holnapra hozzájuk az ebédet :-) ez most jól esik, és ezer örömmel megyek hozzájuk, végre látom a lányokat is!!!! Jönnek a Toniék is!!!! :-)
Zoli mamáját kell holnap mindenképpen fölhívnom, mert nagyon régen beszéltünk!!!! Meg is kell látogatnom valamikor!!!
Gyalogolnom is kell holnap, muszáj végre újra összeszednem magam!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Sajnos most nem sikerült nem cigarettáznom, ez megnehezíti a saját dolgom, mert nagyon száraz vagyok kívül-belül és a cigitől még szárazabb a szám!!!!!!!!!!!!!
Mai napi pozitívum: a varróbácsim agyon dicsért, hogy milyen jó a hajam és milyen jól áll és milyen fiatalos…….:-) GREAT!
Mai napi negatívumok: iszonyatosan húzódik a bőröm a hónom alatt, fáj a jobb alkaromban a véna (és húzódik is), ahova a kemót kaptam, iszonyatosan száraz a bőröm, hiába kenem bármivel, semmi nem oltja a folyamatos szomjúságom, kisebesedett a nyelvem és nagyon fáj, egyre kevesebb a hajam és kezd valóban taszító lenni a fejem, zavar a tapintása is, zavar az alvásban is…..és még sorolhatnám a sok, kedves apró kis mellékhatást, amikkel nap, mint nap szembesülnöm kell, akár tetszik, akár nem…és miközben én úgy érzem, hogy napról napra, szépen lassan tönkretesz a kemó, illetve azok mellékhatásai, fogalma sincs senkinek, hogy minden nap, minden reggel mennyi erő kell ahhoz, hogy összevakarjam magam és megpróbáljak úgy kinézni, mintha minden a legnagyobb rendben volna, és jól érezném magam!!!!!
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
Méreg, düh, harag, igazságtalanság…pityergés...
(részletek a naplómból)
Címkék: mellékhatás véna kemó
2 komment
Egyik szemem sír, a másik nevet
2014.01.31. 07:39
2013.január 29. kedd
Egész tűrhetően aludtam 2 Frontinnal. Napközben sem volt semmi rosszullét, ittam, ettem is kicsit, szóval minden ok :-) szinte végigaludtam a napot. Bár ilyen lenne az összes kezelésnél!!!!!!! Petra hívott este, sokat beszélgettünk! Ádám hívott többször is!!!! "L" hozott fincsi rakott krumplit, meg kiflit, meg sok-sok paprikát :-) aki az én egyik legjobb barátom mostanában :-) zöldpaprika MINDEN mennyiségben!!!! Toni hívott, próbáltam vigasztalni!!! Ádám hívott!!!! Délután átmentem a Sáráért, aki szintén nagyon kivan. JÓ, hogy végre itthon van velem!!!!!!!
Egyik szemem sír, a másik nevet.
(részlet a naplómból)
2014.január 29. szerda
Még mindig semmi hír a műtétről sajnos!
Annyira szerettem voltam az év elején túlesni rajta, mintegy "lezárni" a betegség fejezetet az életemben! Bár, igazán lezárni soha nem fogom, mert mindig ott lesz az agyam egyik leghátsó, legkisebb szegletében, hogy bármikor kiújulhat és minden egyes kontroll egy rémálom és rettegés lesz, amíg csak élek (bármennyire is pozitív vagyok és természetesen nem gondolok erre nap, mint nap). Akivel egyszer megtörténik ez az iszonyat, az soha többé nem lehet teljesen nyugodt. Gyakran próbálom felidézni magamban, hogy hogyan gondolkodtam a betegség előtt, hogy mennyire nem voltam vele tisztában, hogy milyen gondtalan az életem, és milyen jó dolgom van! Nem szeretnék egész hátralévő életemben betegségtudattal élni!!! De ez nagyon nehéz. Hosszú, kitartó munkára lesz szükség.
Szólj hozzá!
Harmadik kemó
2014.01.28. 21:58
2013.január 28. hétfő
Korán ébredtem, nem aludtam túl jól és túl sokat…levittem a Sárát a buszhoz, megint esett a hó!!! :-) Visszajöttem, leültem a gép elé és nézegettem a Timu oldalán a bejegyzéseket és fotókat, aztán írtam a Mamájának. Próbáltam vigasztalni, már amennyire ez lehetséges…elküldtem neki azt a nagyon szép idézetet, amit a Mama kapott és azt ki is tettem a Timu oldalára. Ha csak 1 embernek is sikerül vele vigaszt nyújtanom, már jó!!!! Gyógytornáztam, Beával beszélgettem, aztán jött "L". Hozott finom levest, meg sósakat.
Irány az Onkológia, Gábornál (onkológus) minden rendben volt, vérkép jó, és újra vissza lehet tolni péntekre a következő kezelést, tehát tudunk menni síelni febr. 18-án :-) és 22-én kapom a következőt. Évike ma is nagyon kedves volt, bemehettünk a bal oldali üres szobába, kifelé forgattuk a székeket, hogy ne a falakat bámuljuk. Jó volt "L" jelenléte, jól csinálta!!!!!!!!!!! Nem volt se túl sok, se túl kevés!!!!!!!!!!!!! NAGYON szeretlek! Kicsit megint várni kellett a „gyógykoktélra”, 2 körül kezdett el folyni és ½ 4 körül végeztünk. Hazajöttünk, ettünk, pihiztünk, aztán "L" elment. Hívtam az Ádámot, hogy minden rendben (eddig). Sára a barátjánál alszik ma meg holnap. Próbáltam vele megbeszélni, hogy maradjon, de nem akart. Menekül. Nem esik jól, de elfogadom.
Már csak 3 kezelés :-)
(részlet a naplómból)
2014.január 28. kedd
Azt kell, hogy mondjam ,hogy sétagalopp az életem az 1 évvel ezelőttihez képest. 9 órát aludtam (egy ébredéssel), kényelmesen összekészültem, ittam egy kv-t "L"-el, aztán mentem dolgozni. Készítem elő a Valentin napot ezerrel :-) Remélem jóóó sok rendelés lesz!! 12-re elmentem szempilla igazításra. Túl hosszú volt, amit Karácsony előtt feltetettem, most rövidebbet csináltattam és nagyon csini. Teljesen természetes! :-) Visszafelé összefutottam a bátyámmal, ittunk egy kv-t és mentem vissza az irodába. Megcsináltam az isteni kímélő ebédemet (roston csirke, párolt babbal), dolgoztam 5-ig, beugrottam a Lacihoz a céges papírokért, aztán haza. Nem is mondtam, hogy ettől a jó kis hormongyógyszertől 4 kg-ot híztam eddig :-( :-( :-( ezért elhatároztam, hogy megpróbálok kicsit odafigyelni az étkezésre (mondjuk nem eszem 2 zsömlét felvágottal, sajttal reggelire) és párolt zöldségeket eszem, natúr hússal és 1 szelet barna pirítós kenyeret naponta. Persze ehhez jön minden nap a gyaloglás a gépen, amibe próbálok már futást is csempészni :-) persze csak szépen fokozatosan! :-) Minden nap 50 perc. Nyárra le kell adnom ezt a pár kilót! Rosszul érzem magam és szeretném még időben megfogni a hízást. Nos tehát mai napon 63 kg vagyok, és 58 szeretnék lenni!! HAJRÁÁÁÁÁ!
Korán ébredtem, nem aludtam túl jól és túl sokat…levittem a Sárát a buszhoz, megint esett a hó!!! :-) Visszajöttem, leültem a gép elé és nézegettem a Timu oldalán a bejegyzéseket és fotókat, aztán írtam a Mamájának. Próbáltam vigasztalni, már amennyire ez lehetséges…elküldtem neki azt a nagyon szép idézetet, amit a Mama kapott és azt ki is tettem a Timu oldalára. Ha csak 1 embernek is sikerül vele vigaszt nyújtanom, már jó!!!! Gyógytornáztam, Beával beszélgettem, aztán jött "L". Hozott finom levest, meg sósakat.
Irány az Onkológia, Gábornál (onkológus) minden rendben volt, vérkép jó, és újra vissza lehet tolni péntekre a következő kezelést, tehát tudunk menni síelni febr. 18-án :-) és 22-én kapom a következőt. Évike ma is nagyon kedves volt, bemehettünk a bal oldali üres szobába, kifelé forgattuk a székeket, hogy ne a falakat bámuljuk. Jó volt "L" jelenléte, jól csinálta!!!!!!!!!!! Nem volt se túl sok, se túl kevés!!!!!!!!!!!!! NAGYON szeretlek! Kicsit megint várni kellett a „gyógykoktélra”, 2 körül kezdett el folyni és ½ 4 körül végeztünk. Hazajöttünk, ettünk, pihiztünk, aztán "L" elment. Hívtam az Ádámot, hogy minden rendben (eddig). Sára a barátjánál alszik ma meg holnap. Próbáltam vele megbeszélni, hogy maradjon, de nem akart. Menekül. Nem esik jól, de elfogadom.
Már csak 3 kezelés :-)
(részlet a naplómból)
2014.január 28. kedd
Azt kell, hogy mondjam ,hogy sétagalopp az életem az 1 évvel ezelőttihez képest. 9 órát aludtam (egy ébredéssel), kényelmesen összekészültem, ittam egy kv-t "L"-el, aztán mentem dolgozni. Készítem elő a Valentin napot ezerrel :-) Remélem jóóó sok rendelés lesz!! 12-re elmentem szempilla igazításra. Túl hosszú volt, amit Karácsony előtt feltetettem, most rövidebbet csináltattam és nagyon csini. Teljesen természetes! :-) Visszafelé összefutottam a bátyámmal, ittunk egy kv-t és mentem vissza az irodába. Megcsináltam az isteni kímélő ebédemet (roston csirke, párolt babbal), dolgoztam 5-ig, beugrottam a Lacihoz a céges papírokért, aztán haza. Nem is mondtam, hogy ettől a jó kis hormongyógyszertől 4 kg-ot híztam eddig :-( :-( :-( ezért elhatároztam, hogy megpróbálok kicsit odafigyelni az étkezésre (mondjuk nem eszem 2 zsömlét felvágottal, sajttal reggelire) és párolt zöldségeket eszem, natúr hússal és 1 szelet barna pirítós kenyeret naponta. Persze ehhez jön minden nap a gyaloglás a gépen, amibe próbálok már futást is csempészni :-) persze csak szépen fokozatosan! :-) Minden nap 50 perc. Nyárra le kell adnom ezt a pár kilót! Rosszul érzem magam és szeretném még időben megfogni a hízást. Nos tehát mai napon 63 kg vagyok, és 58 szeretnék lenni!! HAJRÁÁÁÁÁ!
Címkék: onkológia onkológus kemó
Szólj hozzá!
Üresség...
2014.01.28. 21:42
2013.január 26.
Jó kedvem van, jól vagyok, kirobbanó formában vagyok!! :-) Reggeli után kimentünk a bátyámékhoz a frissen sült kuglóffal :-) helyesek voltak, kuglóf, kakaó :-) jókedv, nevetés!!!! Utána elmentem a (Andor) Tamáshoz beszélgetni. NAGYON jól esett lelkemnek!!!!! Kettesben voltunk, mert a többiek síelni vannak. Beszélgettünk, nevetgéltünk, lefotózott parókában és anélkül és csináltunk magunkról kettesben is fotókat. Dicsért, hogy milyen jól nézek ki!!! :-) Megölelgettük egymást! Ez nekem mindig olyan kicsit, mintha a Papát ölelném és mintha a Papa ölelne engem….és ez nagyon, nagyon jó nekem!!!!!! Kaptam tőle 2 fotót, amit akkor csinált, amikor Karácsonykor ott voltunk náluk :-) és odaadta az egyik verses gyűjteményét, amit Ő írt! Még soha nem olvastam egyetlen versét sem. Megtiszteltetésnek veszem, hogy elolvashatom!!!!
Onnan elmentem a Tiborhoz, ebédeltünk együtt, aztán elindultam a Péterhez, hogy földíszítsem a lakást holnapra. Közben hívott a Csaba (Lászlófy), hogy nem tudom-e, hogy mi van a Timuval? Kérdezem, miért mi lenne??? Valami baj van – mondja ő. Máris hívom a Zsombit, és Ő közli velem, hogy a Timu meghalt tegnap éjjel és Ő találta meg….forog velem a világ a Margit híd kellős közepén…..lekanyarodok, félreállok és üvöltök torkom szakadtából….nem tudom, mennyi idő telik el….üvöltök és kiabálok és zokogok és üvöltök és zokogok és üvöltök… Zokogva lépek be a Péterhez, elmondom mi történt, zokogva üvöltök tovább, Ő ölel és vigasztal a puszta jelenlétével…., ahogy eddig már annyiszor tette!
Hazajövök és gyertyát gyújtok. Ülök a néma csöndben és hallgatom a csöndet, amibe csak a falióra monoton ketyegése zavar bele…és újra lesúlyt rám az általam sajnos oly jól ismert üresség…lecsap rám, mint a dögkeselyű. Gondolatok cikáznak megállíthatatlanul a fejemben. Hallom, ahogy Timuval beszélgetünk az úton Izsákra (Karácsony előtt 2 nappal) mindenről. A betegségemről, vitorlázásról, az új barátnőjéről, mindenféléről…mennyire sorsszerű ez az egész megint. Hogy pont most (1 hónappal ezelőtt) voltunk ennyi időt kettesben, hogy pont idén mentem le életemben először a szülinapi bulijára…először, ami egyben az utolsó volt neki. Milyen jól éreztük magunkat!!!!!!! Megint kevesebb lett a világ egy igazi, értékes emberrel!
2013. január 27. vasárnap
Üresség, üresség, üresség….írtam a FB-ra, hogy akinek van kedve, az jöjjön le este 6-kor és gyújtson egy gyertyát a Timuért. Nagyon sokan megosztották. Utána kitakarítottam, aztán elmentem futni. 45 perc, 6.5-ön. Erre volt most szükségem!!!! Kigyalogolni magamból a dühöt, a szomorúságot….Fölvettem a Sáráékat, és mentünk a Péterhez. Szép, lassan megjött mindenki, sütiztünk, tortáztunk, ajándékoztunk :-) Mici örült mindennek! 5-kor eljöttem és lementem Agárdra a Csabáékkal. Nagyon sokan voltak…megható, és megrázó volt….
Sára színházban volt a barátjával, ahonnan a Péter hazahozta, mert nekem már nem volt erőm…
(részletek a naplómból)